Sokáig tartott megfejteni, mi okozza a Pápua Új-Guineában a kurunak nevezett halálos kórt. Aztán kiderült, hogy ez a megfejtés más betegségek eredetét is segít megérteni. A hvg360-on futó sorozatában professor emeritus szerzőnk ezúttal egy tudománytörténeti kuriózumot idéz fel.
Apró agyi gyulladások és DNS-károsodások nélkül nem lennének ilyen emlékeink – állítják amerikai szakemberek. Megfigyelésük meglepő, hiszen az agyban lévő gyulladások olyan neurológiai problémákhoz kapcsolódnak, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
Hogyan kell tapintatosan, emberségesen, mégis szakszerűen közölni valakivel, hogy daganatos betegsége van? Ezt gyakorolják a Montpellier-i Egyetem orvosi fakultásának hallgatói az év eleje óta.
Kettő helyett kell ennie a kismamának? Tulajdonképpen igen, de az arányok a kutatókat is meglepték.
Nem harcolni kellene a vízzel, hanem alkalmazkodni hozzá – állítják tájépítészek az egyre gyakrabban pusztító nagyvárosi áradások kapcsán. Mitől lesz szivacs egy város, hova lehet vezetni az özönvizet a zsúfolt belvárosokban, és működik-e a szép elv a gyakorlatban?
A világ több pontján, különösen a sportág egyik fellegvárának számító Kínában, kutatják az asztaliteniszezők képességeit, és az eredményeket bevetik az Alzheimer-kór elleni harcban is.
Hiába vannak rossz tapasztalatai valakinek, ezek alig vannak hatással a világnézetére és az ideológiai meggyőződésére – szűrték le kutatásaikból brazil szakemberek.
Ígéretesnek tűnik ausztrál kutatók módszere, mellyel objektíven lehet kimutatni az alvási elégtelenséget. Egyszerű vérvizsgálatból kiderülhet, ha valaki már 24 óránál több ideje van talpon.
Turbulencia miatt szörnyethalni egy repülőn? Az e heti eset nem példátlan, de nagyon ritka. A megelőzés technikájával egyelőre csak kísérleteznek. Közben a klímaváltozás súlyosbíthatja a kilátásokat.
Kutatók friss eredménye jelentősen eltér az eddig ismert ajánlásoktól, amelyek szerint például csak összesen heti 2,5–5 órát kellene a sétánál intenzívebben mozogni az optimális jóllét érdekében.
Mindenki elfelejt dolgokat, ahogy idősödünk egyre gyakrabban. De ennek nincs feltétlenül köze a demenciához, ez természetes folyamat. De hol kezdődik az Alzheimer-kór? A hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző ezúttal azt veszi sorra, milyen reményekkel kecsegtetnek a betegséggel kapcsolatos kutatások és új gyógyszerek.
Bár a Parkinson-kórt elsősorban mozgászavarnak tekintik, svájci idegtudósok kutatása szerint a betegség észlelési zavarokhoz is vezethet. Például az ilyen betegek fokozottabban hajlamosak a túlzott túlszámlálásra is.
Meg lehet előzni a csúnya hegek megmaradását, ha beválik a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatóinak eljárása.
Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a nemi hovatartozás kulcsfontosságú szerepet játszik az agy fejlődésének különböző szakaszaiban, azonban a férfi- és a női agy anatómiai különbségeire utaló egyértelmű bizonyítékok ellenére is kérdéses volt, miként hatnak az agy működésére ezek az eltérések. Most kiderült.
Egyszerűvé, sugárterhelés nélkülivé teheti a tüdőrák szűrését amerikai kutatók új módszere.
Az életmód változásával nőni kezdett a bőrdaganatos esetek gyakorisága, de rohamosan fejlődnek a bőrgyógyászati szűrővizsgálatokon használt eszközök is.
Az amerikai kutatók annak a ritka lehetőségnek köszönhetően végezhették el a felmérést, hogy Baltimore egy körzetében 2020 júliusától szigorúbb rendet vezettek be, mint a többi városrészben.
Úgy tűnik, az emberi agyat is érinti egyfajta akceleráció: amerikai szakemberek kimutatták, hogy évtizedek alatt egyre nagyobb térfogatúvá válik.
A tudomány beavatkozásáról az evolúcióba, ravasz, az anya-magzat kapcsolatból tanuló vírusról, molekuláris mimikriről, az influenzavírus és a gazdaállatok kapcsolatáról, valamint természetes ölősejtekről is ír a hvg360-on futó sorozatában a professor emeritus szerző.
Minél több a zöldterület a lakásuk közelében, annál erősebb lesz a gyerekek csontja – mutatták ki belga kutatók.
